Ajánlást fogadott el az Európai Tanács a mikrotanúsítványokra vonatkozóan

Az elfogadott ajánlás hátterében a következő tényezők állnak:

Az utóbbi évek globális változásai és új munkaerőpiaci kihívásai miatt Európa-szerte egyre több embernek szükséges szaktudását, ismeretanyagát és különböző kompetenciát bővíteni annak érdekében, hogy lépést tarthasson a dinamikusan változó környezettel és munkavállalóként továbbra is felkészült maradhasson. Ahogy előző hírünkben megírtuk: Ursula von der Leyen 2023-at a Készségek Európai Évének nyilvánította, ezzel is támogatva az unió felnőtt lakosságának zöld és digitális készségeinek javítását.

Ennek – és a 2020-ban megújított európai szakpolitikának – köszönhetően egyre inkább felértékelődött az egész életen át tartó tanulás és a folyamatos át- és továbbképzés jelentősége. Ennek legfontosabb alapja, hogy az emberek rendelkezésére álljanak az ehhez szükséges színvonalas és releváns képzési lehetőségek. A modernizáció ezért célként tűzte ki, hogy a szakképzés új, minőségi és innovatív lehetőségeket biztosítson és a munkaképes korú népesség színvonalas át- és továbbképzésére vonatkozó szükségleteket rugalmas módon elégítse ki.

Az átképzésre vonatkozó szociális cselekvési terv is ambiciózus célokat tűzött ki:

Ezen célok elérésében kiemelt szerepük lehet a mikrotanúsítványoknak, amelyek a tudásbővítésre szolgáló képzéseket, eredményeket igazolják majd – kiegészítve akár a meglévő képesítéseiket. A már létező mikrotanúsítvány rendszer modernizálásának hosszú távú célja, hogy rugalmas tanulási utakat és karrierlehetőségeket alakítsanak ki és növeljék a munkaerőpiaci mobilitást. A változtatások eszközlésével a tanúsítványok minőségének javulását, transzparenciáját és elterjedését kívánják elősegíteni.  A tanúsításra vonatkozó közös elvek az átláthatóságot, a hozzáférést és a bizalmat egyaránt növelhetik.

A közös elvek, meghatározások mintegy építőkövei a mikrotanúsítványok rendszerének.

Elsősorban szükséges egy egységes fogalom-meghatározás, mely szerint: a mikrotanúsítvány a kis volumenű tanulási egységekben szerzett képzési kimenetelt igazoló dokumentum. Az itt elért eredmények felmérése és értékelése átlátható és világosan meghatározott kritériumok mentén történik.

A tanúsítványok lehetnek önállók, illetve összevonhatók nagyobb tanúsítvánnyá is, melyeket az adott ágazatban elfogadott szabványokon alapuló minőségbiztosítás támogat.  

Egységesítésre került továbbá az is, hogy 1-1 tanúsítványnak milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia (pl.: tanuló azonosítása, tanúsítvány megnevezése, kibocsátó régió, tanulási eredmények és ezek eléréséhez szükséges ECTS kreditek, esetleges tanulási tapasztalat szintje, a tanulási tevékenységben való részvétel formája, ill. alkalmazott minőségbiztosítási mechanizmusok.).

A tanúsítványok kiadását és kialakítását 10 egyetemes európai elv határozza meg.

A Tanács – különösen az oktatás és a foglalkoztatás területét irányító szakpolitikákra vonatkozóan – ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a tanúsítványokban rejlő lehetőségek minél szélesebb körű kiaknázása érdekében.

Fontos, hogy tagállami szinten is egységes koncepció szülessen a tanúsítványokat illetően és sikeres legyen azok beemelése a már meglévő rendszerekbe. Szerencsés, ha létrejön egy szakmailag támogató környezet is: különösen fontos ez a szakképzési szolgáltatók esetében, akiket a képzésekben betöltött szerepük miatt fontos szereplői a rendszernek.

A Bizottság a rendelkezésre álló eszközök fejlesztésével, széles körű kutatásokkal, az Europass fejlesztésével, valamint az érdekelt felek együttműködésének előmozdításával támogatja a megreformálás eredményességét.